Ha valaki regressziós utazásra adja a fejét, élete legkalandosabb utazására vállalkozik, önmaga megismerésére. Nem is való mindenkinek se az utaztatás, se az utazás. Az utaztatás leginkább azoknak való, akik valamilyen szinten eligazodnak a másik ember karmájában, elég empatikusak, de nem folynak bele a másik életébe. Ez azt feltételezi, hogy a sajátjukkal is tisztában vannak. Az utazás pedig azoknak való, akik nem ijednek meg, ha kidől a szekrényből néhány csontváz.

Mire jó a reinkarnációs utazás?

A reinkarnációs utazás során fény derülhet arra, hogy egy adott helyzet, betegség, kapcsolat, stb. miért olyan amilyen, miért nem tudunk benne „normálisan” viselkedni, miért annyira erős a kötődés vagy éppen az ellenszenv. De például arra is nagyon hasznos a reinkarnációs utazás, ha függőségünk van, vagy krónikus betegség vagy indokolatlan félelem valamitől. Ezeket a blokkokat hozhatjuk előző életekből, ebben az esetben ajánlott a reinkarnációs utazás. Hozhatjuk családból úgy, hogy nem is tudjuk kitől, mikor kaptuk a csomagot. 7 generációra visszamenőleg hozhatjuk a családi mintát, vállalhatjuk fel őseink szenvedését. Illetve jelen életünkben is csinálhattunk olyan karmát, ami a problémát okozza.

A regressziós utazás során visszavonhatók olyan fogadalmak, kijelentések melyek már nem szolgálják jelen életünket. Ezenkívül gyakorolhatjuk a megbocsátást, hiszen a harag, a bosszúvágy nagyon erős kötést tud létrehozni az életek között, így nem csoda, ha szomatikus betegségektől, mérgező kapcsolatoktól nem tudunk megszabadulni. Jelen életet is lehet utazni, ez általában veszteség esetén szokott előfordulni, vagy amikor nem akarunk emlékezni a történtekre, vagy mert nagyon fájdalmas és nagyon régi az emlék.

Az utazás lényege tehát az, hogy a jelenben legyünk, tiszta tudattal meg tudjuk élni a pillanatot. Teljes tudatossággal, tiszta, logikus, odaillő cselekedetekkel tudjunk reagálni, élni jelen életünkben, kapcsolódni másokhoz. Ne tudatalattiból reagáljunk, le tudjuk tenni azokat a működéseket, melyek már nem szolgálják egészségünket, boldogságunkat.

Honnan hozhatunk még blokkokat?

Vannak segítők, akik azon az elven vannak, hogy a MOST-ban kell élni, a tudatalattit, a reakciókat, a kapcsolatokat vagy bármit az életünkben tiszta, összpontosított elmével, a jelen helyzetre reagálva kell kezelni. Nem szükséges kutakodni a múltban. Azonban ez nagyon nehéz feladat, tekintettel arra, hogy elménk 3 részből áll: az ego területe, a tudatalatti és a felettes én. Ezek a területek a legtöbb embernél tisztításra és kiegyenlítésre szorulnak. Ehhez igenis ásni kell, tisztában lenni tudatalattink működésével, kapcsolódni a felsőbbel, viszont tudni, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk.

Íme egy példa egy generációs “örökségre”:

Az anyuka folyton rászólt a gyermekére, hogy ne rakja a kabátot az előszobai szófára. Sosem értette, hogy miért teszi ezt, számára ez volt a normális. Egyszer megkérdezte tőle a barátnője, hogy náluk miért nem szabad lerakni a kabátot a szófára. Mire azt felelte, hogy az anyja se engedte soha, hogy odarakják a kabátokat, ezért csinálja. Ekkor megkérdezte az édesanyját, hogy miért nem engedte ő se soha, erre azt válaszolta, hogy azért, mert a nagyanyja se engedte soha, hogy odarakják a kabátot. Hálistennek még élt a nagymama, így megtudta kérdezni tőle is, hogy miért nem rakhatták a kabátot a szófára. Kiderült, hogy olyan szegények voltak a felmenők, hogy náluk a szófa tele volt poloskával és így örökítették tovább ezt a szokást, míg rá nem jöttek, hogy honnan ered.

Veszélyes a regressziós utazás?

A regressziós utazás egy vezetett meditációhoz hasonlít, amiben az utaztató viszi a pácienst keresztül az adott előző életen. Az utazó mélyebb tudati szinten van, de teljesen tisztában van azzal, hogy hol van, éppen mit csinál és bármikor fel is állhatna akár kimenni a mosdóba, természetesen az utaztató előzetes engedélyével.

Az egyetlen, ami talán nehéz szokott lenni, az az olykor fellépő fizikai fájdalom. Ez onnan ered általában, ha például az előző életünkben balesetünk volt, megöltek, stb. Ha ilyenkor tudatosítjuk, hogy ez nem most történik, hanem ott történt, ez általában szokott segíteni. Amivel nehezebb megbirkózni, az amikor az utazó nem akarja látni a dolgokat, mert nehéz számára szembesülni. Ilyenkor egy jó utaztató nem hagyja, hogy hamar kimeneküljön a helyzetből, de ha szükség van rá, akkor nyugodt állapotban bármikor kihozható a páciens és meg lehet ugrani a blokkot egy következő alkalommal.

Első regressziós utazásom

Első reinkarnációs utazásom a családi viszonyokra irányult. Általában nem egyszer találkozunk jelenlegi családunkkal, de mindig az az élet jön fel, ami jelenleg a legtöbbet segít. Ebben az előző életes utazásban nagyon sok hasonlóságot láttam az akkori életemmel kapcsolatban, a családom tagjai szinte majdnem tűpontosan visszajöttek 1-2 szereposztást felcserélve. Ijesztő hasonlóság volt a viselkedésünkben, viszont ezen utána tudtam változtatni. Ilyenkor az ember csak a saját viselkedésén tud változtatni, de én azt gondolom, hogy a megértés és a tudatosítás egy csodálatos dolog és ha a többiek is nyitottak rá, akkor lehet rendezni a kapcsolatokat.

Ez akkor volt, most más van, ezzel kapcsoljuk ki az előző életeket.